Kárpát medencéből kerékpárral készülnek az Észak-Alföldi Regionális Természetbarátok a Mura völgyébe!
| Az Erdélyi Kárpát Egyesület Nagyvárad-i, a Szatmárnémeti-i és az Észak-Alföldi Regionális Természetbarát Szövetség tagszervezetei a szolnoki Gördögök Kerékpáros és Szabadidő Sportegyesület, a Nyírségi Turista Egyesület az osztrák Naturfreunde meghívására a 20. Jubeliumi TUR de MURA kerékpártúrára – a környezettudatos magatartás jegyében – szervez hétnapos utat 2010. június 1-től 7-ig a Mura völgyébe Ausztria, Szlovéni és Horvátországon keresztül a Dráva torkolatáig. A kerékpártúra előzménye: Az osztrák Naturfreunde képviseletében Drexler Erwin több éven keresztül a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége Nemzetközi találkozóján sok-sok tapasztalattal gazdagította csapatunkat. Az idén rendezik meg a 20. jubileumi túrájukat a Mura völgyében, Erwin invitálására szántuk el magunkat az osztrákok leghosszabb folyójának partján való kerékpározásra. |
Az útvonal minibusszal: Szolnok - Iklad - Sankt Lorenzen és vissza Légrád-tól Szolnokra.
Kerékpáron Auszrtriában: Sankt Lorenzen - Pernegg - Graz - Oberschwarza - Bad Radkersburg , Szlovéniában: Gornja-Radgona – Radenci – Banovci – Razkizje, Horvátországban: Gibina – Muraszerdahely – Domasinec – Goricsán – Szent Mária – Légrád. Kerékpáros útvonal hossza 325 km
Tisza vízgyűjtő területéről a Mura völgyébe.
Civil tanulmányút a környezettudatosság jegyében!
A Tisza vízgyűjtő területén jelenleg a hulladékmegelőzés, az újrahasználat, de még az anyaghasznosítás (recycling) sem játszik meghatározó szerepet a hulladékgazdálkodásban. A jellemző hulladékkezelési módok a lerakás és az égetés, amelyeket környezeti (és sok más) szempontból számos megalapozott kritika ér.
Félő, hogy a közeljövőben sem a hulladékcsökkentés eszközei kapnak majd nagyobb hangsúlyt -- hiszen az ezekre szánt uniós pénzek jelentős részét újabb lerakók és égetők építésére tervezik felhasználni. Nyilvánvaló, hogy az üzleti érdekek is elsősorban az új ártalmatlanító létesítmények építésében, s nem a megelőzés, újrahasználat elterjesztésében jelennek meg. A tervezett lerakók és égetők megépítése azonban ismét évtizedekre tönkreteheti a hulladékmegelőzés és a hulladékcsökkentés Kárpátmedence esélyeit.
Sok múlik az önkormányzatokon. Végső soron ugyanis ők döntenek arról (pl. a települési hulladékgazdálkodási tervek készítésekor), hogy helyi, kistérségi szinten hogyan oldják meg a hulladékkezelés problémáját.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ártalmatlanító (égető, lerakó) berendezéseket építtetni egyszerűbbnek tűnik, mint átfogó hulladékcsökkentési programokat kidolgozni, mégis azt gondoljuk, hogy a növekvő hulladékhegyek ellen valódi megoldást az utóbbiak jelentenek megoldást.
A programmal szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy sok kedvező folyamatokat indíthatnánk el mi emberek már a vásárlásnál, a hulladékok otthoni kezelésével. Több önkormányzat indít vagy karol fel hulladékcsökkentési programokat - hol egyszerűbb, alkalmi események szervezésével, hol pedig komplex programok megvalósításával. Reméljük, hogy túránkon sikerül olyan ötleteket kapni, amelyekkel itthon sikerül az ötleteket a civil szervezeteken keresztül tovább adni, hogy maguk is határozott lépéseket tegyenek a hulladékcsökkentésre és hulladékmegelőzésre épülő hulladékgazdálkodás felé a Tisza völgyében is.
